CSALÁDI EREDMÉNYEK

„Problémáim voltak az iskolában, és nem nagyon tudtam kijönni a többi gyerekkel. Egy iskolából el is küldtek emiatt. Azután elolvastam Az út a boldogsághoz füzetet. Verekedés helyett elkezdtem beszélgetni a többi gyerekkel. Jobban megértettem, hogy mit gondolnak, mint korábban. Most sokkal több barátom van, mint régen, és tartósabb is a barátság. Ez szuperjó!”– Scott, 10 éves

„Ma egy 2 éves és egy 5 éves gyerekre vigyáztam, és egy játékot játszottam velük. Mondtam nekik egy rövid, mulatságos történetet, és volt benne valami, amit egy bizonyos hangsúllyal mondtam. Miután befejeztem a történetet, és valami mást csináltunk, a 2 éves körbe járkált, és pontosan úgy beszélt, ahogy korábban én. Lényegében azt akarom mondani, hogy a gyerekek azt teszik, amit az idősebbektől és azoktól látnak, akikkel sokat vannak. Egy idő után ezek a dolgok viselkedési mintákká és szokásokká válnak. Ezért kell jó példát mutatni. A ma gyermekeiből lesznek a holnap felnőttei, ezért figyeljünk oda rájuk.”– Susan, 12 éves

„Megtanultam segíteni az anyukámnak, és megtanultam osztozni a dolgokon. Megtanultam, hogy rossz dolog elvenni más emberek dolgait, és megtanultam megosztani dolgokat másokkal. Az osztozás klassz dolog!”– Ridgeley

„Ez a könyv nagyon jó. Sokat tanultam belőle. Például az »Óvd és tedd jobbá a környezeted!« szabály nagyon fontos, mert segíthetsz egy jobb világ létrehozásában azáltal, hogy követed azt a szabályt. Ez a könyv nagyon hasznos az életben.”– Justine

„Az út a boldogsághoz füzetből megtanultam, hogy jobb emberré, boldogabb emberré válhatunk, és azt is, hogy a bolygót biztonságosabbá és tisztábbá is tehetjük.”– Jennifer

„Megtanultam, hogy nem szabad ellopni az emberek dolgait, nem szabad meggyilkolni őket, nem szabad másokat megütni, és hogy ne vegyem el mások pólóit. Azt is megtanultam, hogy nem szabad tüzet rakni a házban.”– Anthea

„Megtanultam, hogyan osztozzam dolgokban, és hogyan osszak meg valamit másokkal. Megtanultam, hogyan segítsek másoknak, és megtanultam, hogyan végezzek el önállóan egy munkát, és ehhez Az út a boldogsághoz segített hozzá.”– Phoenix

„Megtanultam, hogyan legyek önmagam, és megtanultam, hogyan bánjak úgy másokkal, ahogy ők szeretnék.”– Olivia

„Megtanultam, hogy kedvesnek kell lennem az emberekhez, és nem szabad őket szekálnom. Megértettem, hogy nem szabad bántanom a növényeket, és nem szabad kihúznom őket a földből. Megtanultam, hogy nem szabad rosszat mondanom az embereknek, és mindig igazat kell mondanom. Azt is megtanultam, hogy nem szabad ellopnom mások dolgait.”– Joshua

„Megtudtam, hogy nem kell rossz dolgokat tennem ahhoz, hogy menő legyek, és hogy jobb, ha olyan barátaim vannak, akik nem kevernek bajba. Egész életemben mindig lesznek jó szándékú emberek és rossz szándékú emberek. De segíthetek a rosszaknak is jobbá válni azzal, hogy később, amikor nagyobb leszek, létrehozok ehhez egy szervezetet.”– Shellie

„Ötödikes vagyok. Nagyon tetszett Az út a boldogsághoz füzet elolvasása, mert arra tanít, hogy legyek boldog, és hogy ne legyek rossz a családomhoz. A családom a legfontosabb az életemben.”– Angela

„A sport fontos számomra. Rájöttem, hogy a drogok nem jó dolgok. Ha drogozok, nem tudok sportolni. Hogyan élhetnék olyan sportok nélkül, mint a síelés, úszás, kosárlabda vagy baseball?”– Adam

„Miután elolvastam Az út a boldogsághoz füzetet, arra a következtetésre jutottam, hogy három olyan szükséges dolog van, amivel az embernek rendelkeznie kell, ha boldog akar lenni. Ez a három dolog a jó környezet, egy erkölcsi és etikai kódex és az önbecsülés érzése.”– Emily

„Meg kell adnunk a szeretteinknek otthon a szeretetet, hogy ne kelljen máshova menniük érte. A gyerekek jelentik a jövőt, de ha nem törődünk velük, akkor lehet, hogy tönkreteszik a saját jövőjüket. Ha minden család időt szánna arra, hogy szeresse a gyerekeket és törődjön velük, akkor a jövőnk talán olyan fényes lenne, mint az égbolt csillagai.”– Kendra, 18 éves

„Tizenévesként sokszor kerültem bajba. Egyike voltam azoknak a kölyköknek, akikre név nélkül, »problémás gyerekként« utaltak. És ez igaz volt. Meggyűlt a bajom a törvénnyel, az iskolával, a szüleimmel. Ha épp nem vandálkodtam, akkor elloptam valamit. És hidd el, nem éreztem jól magam… bűntetteket követtem el, alkoholizáltam, és drogokkal próbálkoztam. Az ellenőrzőm hiányzás miatti beírásokkal volt tele. Egy napon a szüleim hagytak egy példányt Az út a boldogsághoz füzetből az ágyamon. Leültem, és elolvastam. A könyv sok olyan gondolatot és elképzelést tartalmazott, amelyek szerint én mindig is élni akartam, de kudarcot vallottam bennük. Még az igazán egyszerűek se mentek, amelyekről úgy gondoltam, hogy nem jelenthetnek problémát nekem, mint például a »Légy méltó a bizalomra!«, de valójában még abban is kudarcot vallottam. Valami történt velem, amikor szembenéztem ezzel a kőkemény ténnyel, és rájöttem, hogy nem voltam méltó a bizalomra. Elhatároztam, hogy megváltozom. Elkezdtem helyes döntéseket hozni az életemben. Most egy egész sikeres színész és zeneszerző vagyok. Valójában az első nemzetközi fellépésem most augusztusban Németországban a Brandenburgi Filharmónikusokkal lesz. Támogatom ezt a programot, mert tudom, hogyha a szüleim nem adták volna nekem ezt a könyvet, akkor most valószínűleg egy zárkában lennék. Ezt tette értem ez a könyv, és minden lehetséges módon támogatni fogom, hogy ezek a gondolatok és ez a könyv eljusson az olyanok kezébe, mint amilyen én voltam.” – előadóművész

„21 éves vagyok, hiszek Istenben, de ugyanakkor teljesen össze is vagyok zavarodva. Harlemben születtem, New Yorkban, így rengeteg életet láttam tönkre menni drogok, lövöldözések és késelések miatt. Szégyen-gyalázat, hogy mennyi gyereket láttam, aki bántotta a szüleit. Ennek a környezetnek az eredményeként úgy nőttem fel, hogy azt kívántam, bárcsak más lennék, de sohase tudtam, hogyan változzam meg, vagy ha tudtam is, sohasem cselekedtem aszerint. Mindenesetre kutattam, és sok könyvet elolvastam az életről és hogy hogyan éljünk másként, de nekem mégsem sikerült. Sokat szenvedtem magamban, és gyakran voltam lehangolt, így folyamatosan új kiadványokat és módszerekat kerestem. Aztán rátaláltam önökre. Egy nap, miközben vonaton utaztam, észrevettem egy embert, aki egy könyvet olvasott, amelybe véletlenül belenéztem. Azonnal megfogott, leginkább azért, mert olyan volt, mintha ez a könyv az összes személyes kérdésemre választ adott volna. Aztán megkérdeztem a férfit, hogy olvashatnám-e vele együtt a könyvet, és hála Istennek igent mondott. Ahogy olvastam, alig tudtam elhinni… ebben a könyvben benne volt minden, amit kerestem, de még sok minden más is. Megkérdeztem tőle a könyv címét – Az út a boldogsághoz – és a postacímet. Úgy tűnik, hogy ez a könyv segíthet nekem abban, hogy úgy éljem az életem, ahogy én akarom.”– Luis

„Kaptam egy példányt Az út a boldogsághoz füzetből, és nagy érdeklődéssel olvastam. Azt találtam, hogy nagyon jól van megírva. Tetszett az egyszerű megfogalmazás… A könyv valószínűleg el fog gondolkodtatni néhány fiatalt és idősebb embert, elgondolkodtatja őket, és esetleg megváltoznak. Köszönöm, hogy küldtek nekem belőle egy példányt. Van egy fiatal unokám, akinek oda fogom adni.”– J. M., szerkesztő

„A Washingtoni Körzeti Légierő (AFDW) nagyon fontos szerepet játszik a drogok elleni harcban a főváros körzetében. Drogprevenciós programot folytatunk a marylandi, virginiai és washingtoni iskolákban.

Az önök füzetei segítenek nekünk példát mutatni a fiataloknak, valamint útmutatást és oktatást nyújtani a civil és katonacsaládoknak. A füzet felöleli az élet minden fontos területét, kezdve azzal, hogy törekedjünk az igazsággal élni, egészen addig, hogy virágozzunk és prosperáljunk. Ez a könyv fiatalnak és idősnek egyaránt nagyszerű útmutató.”– K. B. őrnagy, az Egyesült Államok Légiereje

„A fiam nagyon rossz volt az iskolában és otthon, és nagyon rossz osztályzatokat kapott. Az iskolai pszichiáter Ritalint írt fel neki. A viselkedése nem lett jobb, és sosem érezte jól magát a gyógyszertől. Aztán egy nap rátaláltam Az út a boldogsághoz füzetre egy bolhapiacon. Elolvastam, és nagyon tetszett. A fiam is naponta olvasta, és neki is nagyon tetszett. Hogy szavamat rövidre fogjam, a fiam most 12 éves, és a könyv olvasása során úgy döntött, hogy ő egy nagyon értékes emberi lény, és nincs szüksége semmilyen szerre ahhoz, hogy jó legyen. Elértük, hogy az orvos sikeresen leszoktassa őt a Ritalinról. Most már nagyon jó a magatartása, imádja az életet, és 4-eseket és 5-ösöket kap az iskolában. Ő mindezt Az út a boldogsághoz füzetnek tulajdonítja.”– anya, Massachusetts

„Tudom, hogy Az út a boldogsághoz füzet ésszerű tanácsai mutatták meg a gyerekeimnek azt, hogy hogyan kezeljék a kortársaiktól és másoktól érkező negatív befolyást. Megtapasztaltam a könyv üzenetének hatékonyságát, és nagyon boldog vagyok, hogy egy ennyire gyakorlatias útmutatóra találtam.”– T. B.

„Nagyon közel álltam az unokatestvéremhez, amikor tizenévesek voltunk, egy drogkereskedő azonban meggyilkolta őt. Ha már akkor tudtam volna Az út a boldogsághoz füzetről, Phyllis még ma is élne. Bár őt már nem tudom visszahozni, tudom, hogy sok más Phyllis van még a világban. Ne várj addig, amíg már túl késő lesz ahhoz, hogy segíts a szeretteiden. Láttam, ahogy ez a könyv megváltoztatta az emberek életét. Működik!”– S. H.

„Ma meséltem a gyerekeimnek a fogalmazási versenyről, és már izgatottan várják! A gyerekek tényleg élvezik Az út a boldogsághoz foglalkozásokat, amiket minden egyes nap végén csinálunk. Ez egy nagyszerű módja egy megterhelő nap befejezésének.”– Becka

„Ahogy beleolvastam a könyvbe, szembeszökő volt benne a becsületesség üzenete. Azt hiszem, hogy ez fontos üzenet a mai gyerekek számára, ahogy az is, hogy tanuljunk az előző generációk tapasztalataiból. Újfent köszönöm a könyvet, és sok szerencsét kívánok a kampányhoz. Már várom a közös együttműködést.”– J. O.

Rendelje meg a saját példányait Az út a boldogsághoz füzetből még ma! Elérhető 97 nyelven és hangoskönyv formátumban is. Látogassa meg e-boltunkat – kattintson ide.