1

A gyerek nézőpontjából néha nehéz megérteni a szülőket.

A nemzedékek között vannak nézetkülönbségek. De az igazat megvallva, ez nem akadály. Ha valaki gyenge, akkor fennáll a kísértés, hogy kibúvókban és hazugságokban keressen menedéket: a falat ez építi fel.

A gyerekek képesek rendezni nézeteltéréseiket a szüleikkel. Még mielőtt bármiféle kiabálásba kezdenénk, megtehetjük, hogy legalább megpróbáljuk csendesen megbeszélni a dolgot. Ha a gyerek őszinte és becsületes, akkor lehetetlen, hogy a kérés süket fülekre találjon. Gyakran lehet kompromisszumot2 kötni, amelyben azután mindkét fél kölcsönösen megérti egymást, és egyet tud érteni. Nem mindig könnyű kijönni másokkal, de meg kell próbálni.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a szülők cselekedeteit majdnem mindig az az igen erős vágy hajtja, hogy azt tegyék, ami hitük szerint legjobb a gyerek számára.

A gyerekek tartoznak szüleiknek a felnevelésükért – amennyiben a szülők tényleg felnevelték őket. Bár néhány szülő olyan ádázul független, hogy semmit sem hajlandó elfogadni cserébe a tartozásért, az is igaz, hogy gyakran eljön az az idő, amikor a fiatalabb nemzedéken a sor, hogy gondoskodjon szüleiről.

Mindennek ellenére nem szabad elfelejtenünk, hogy ők az egyetlen szüleink, és – történjen bármi is – mint ilyeneket, tisztelnünk és segítenünk kell.

A boldogsághoz vezető út magában foglalja,
hogy jó viszonyban legyünk szüleinkkel,
vagy azokkal, akik felneveltek minket.

1. 1. tisztel: nagyra tart; figyelmesen, udvariasan viselkedik vele.
2. 2. kompromisszum: nézeteltérések rendezése, amelyben mindegyik fél enged valamelyik pontot illetően, miközben más dolgok mellett kitart, és ezáltal kölcsönös egyetértésre jutnak.